Home 3. Finanszírozás
Nem finanszírozható? PDF Print Email

 

3. rész: A harmadik témakört, a finanszírozást az első két rész figyelembevételével lehet alakítani.

 

A finanszírozásban kétféle megközelítés lehetséges. Az egyik mód, ha jelen gazdasági rendszerünkbe akarjuk beleilleszteni az alapjövedelmet. Másik megközelítés, ha az alapjövedelem bevezetése mellett egyéb, a gazdaságot, a pénzrendszert megváltoztató intézkedéseket is foganatosítunk. Természetesen a két alapmegközelítés között létezhetnek átmenetek is. De előbb vizsgáljunk meg néhány, a finanszírozási kifogásokkal kapcsolatos makroökonómiai lehetetlenséget:

 

- Gondoljunk csak bele, statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt 40 évben Európában a termelékenység (az egy főre jutó reál GDP alapján) négyszer nagyobb lett. Tehát ez azt jelenti, hogy ma egy óra munkával négyszer annyi értéket teremtünk, mint 1970-ben. Tehát elméletileg, ahhoz hogy ma ugyanolyan életszínvonalon éljünk, mint a 70-es években, 1/4 idő is elég kellene legyen a munkához, vagy ha teljes munkaidőben dolgozunk, akkor négyszer jobban kellene éljünk. Tudjuk, hogy egyik sem igaz. Tehát felvetődik mindenkiben az a gyanú, hogy akkor a megtermelt értékekből a dolgozók nem részesednek elég igazságosan, és a termelékenység növekedés nem jár együtt életszínvonal javulással, bérnövekedéssel, vagy jelentős árcsökkenéssel. Tehát elsősorban nem az állami költségvetést kellene megvizsgálni, hanem az elosztási rendszert és a monetáris rendszert, ami a megtermelt értéket elszívja a társadalomból.

 

- Egy kis logikával az is megérthető, hogy ha egy gazdaság képes volt megtermelni a termékeket, akkor az ehhez szükséges pénz is jelen volt a gazdaságban. Tehát egy bizonyos volumenű GDP-hez egy bizonyos volumenű pénz is tartozik. A GDP egy részét adóként befizetjük és a társadalomban újraosztjuk. Tehát az alapjövedelem nem pénz, hanem újraelosztási hajlandóság kérdése, a pénz csak a vetülete a GDP-nek.

 

Az FNA finanszírozásáról való gondolkodás azért is időszerű, mert ezáltal megkerülhetetlenné válik az olyan, mostanra egyre gyakrabban kritizált ökonómiai fogalmak felülvizsgálata, mint a GDP meghatározása, gazdasági növekedés, a versenyképesség, a fenntarthatóság, a jólét, a pénz vagy a tőke szabad áramlása. Egy működőképes megoldás valószínűleg megkövetel bizonyos mértékű nemzetközi koordinációt, vagy pedig az innovatív országok közös fellépését.

 

A) Beillesztett megoldások az adózáson keresztül:

 

1) A magas jövedelem nagyobb megadóztatása: Az alapjövedelem finanszírozására léteznek különböző javaslatok, például a munkából származó adónemek átcsoportosítása, tőzsdei pénzforgalom és kereskedelem megadóztatása, a kirívó profit megadóztatása, a luxusadó bevezetése stb. Ezek a javaslatok az értéktermelési és a jövedelemszerzési folyamatot adóztatják meg. Ezek nem vonják kétségbe a jelenlegi termelési és fogyasztási logikát, a mai társadalmi ellentmondások mély gyökereit nem keresik, ezért a fő áramlatú politika jobban elfogadja, de az alapjövedelem európai civil szervezetei ezt többségükben elutasítják.

 

2) A fogyasztásból származó finanszírozás: A legismertebb a Götz Werner-féle modell. Ez egy igazságosabb, egyszerűbb adórendszer bevezetését jelenti, ahol csak egy adónem létezik, éspedig a fogyasztási adó (áfa). Így az adórendszer jobban ellenőrizhető és igazságosabb lenne. Ma az állami adókvóta (a különböző adók összessége) átlagban az EU-ban 50%. A fogyasztási adómegoldásban is ez a kvóta nem változna. A mai adórendszerben munkavállalóktól a rájuk eső százalékot könnyen be lehet szedni, de a nagy jövedelmek esetén a bonyolult adórendszer rengeteg "kis kapura" ad lehetőséget, ahol nagyüzemi, de törvényes adóelkerülés zajlik. Ezenkívül a túlbürokratizált rendszer törvénytelen adócsalára is ad lehetőséget. Németországban az adócsalást 100-160 milliárd euróra becsülik évente. Ez az államháztartási bevételeknek majdnem a fele. Valószínűleg Magyarország esetén sem lennének jobbak a statisztikai adatok. Ezért egy igazságos és átlátható adórendszer az első feltétele az alapjövedelem finanszírozásának.

 

Az átlátható és igazságos adózás megköveteli a jövedelmekben az adómentes részt. Az FNA viszont megköveteli a finanszírozást. Ez a két feladat az FNA összegében megtalálja a közös megoldást. Tehát az FNA olyan mint egy „negatív adó“, vagyis az FNA nem más mint progresszív adóvisszatérítés (ez a filmben szemléletesen ilusztrálva). Tehát az FNA nem lehet túl kevés, mert akkor az adózás nem lesz igazságosan progresszív.

 

Az adórendszer átgondolásának és a fogyasztás alapú adórendszer bevezetésének még a követjező vetülete lenne a gazdaságra:

Jelenleg a gépi munkát munkajárulék nem sújtja. Tehát egy adott érték előállítása közben azt a területet “bünteti” az adórendszerünk, ahol több az emberi munkaerő. A gép után nem kell semmiféle járulékot fizetni, sőt az áfa-ja visszaigényelhető, miközben az emberi munkaerő sokszoros adókkal terhelt. Ennek az ellentétnek feloldására megoldás lehet, hogy az adókat átcsoportosítjuk az áfa-ra. Tehát a munkabér utáni járulékokat lecsökkentjük, vagy adott esetben meg is szüntethetjük, miközben az áfát-t növeljük. Ezzel se a termékek ára, se az adóterhek nem fognak változni. Így nem fogja az adórendszer „büntetni“ azt a terméket jobban, amelyet emberi munkaerő állít elő. Előnye ennek az újszerű adórendszernek, hogy lényegében egytényezős, így az ellenőrzése, beszedése végtelenül leegyszerűsödik és nagyban megkönnyítené a jelenlegi, drága, bürokratikus és korrupt adófelügyeletet. Ennek a változtatásnak az eredményeként az emberi munkának nem kellene versenyeznie a gépi munkával, hiszen adóterhei ugyanolyanok lennének.

 

Fogyasztási adó esetén az FNA-nak a gazdaságra a következő élénkítő hatása lenne:

- az export növekedne, mert az árak alacsonyabbak lennének

- a foglalkoztatás növekedne, mert a járulék nélküli munka olcsóbb lenne

- nem kellene adóbevallást végezni, mert nem lenne jövedelemadó

- a szociális- és adórendszer bürokráciája megszűnne

- a gépi munka szubvencionálása megszűnne

- az adóleírási kis kapuk megszűnnének

- feketemunka nem lenne, mivel minden bruttó jövedelem egyenlő lenne a nettó jövedelemmel

- a haszontalan munkahelyek megszűnnének

- a társadalomban és a munkahelyeken a döntésekben való részvétel megerősödne és ezzel új dinamikát kapna az innováció és a fejlődés

 

Természetesen nem akarom eltitkolni a fogyasztási adó esetén jelentkező veszélyek sem, amikre itt külön felhívom a figyelmet és megoldásokat is javaslok:

- Import esetén az fogyasztási adó rárakodik még az árura, ezzel egy nem fogyasztási adóval finanszírozott FNA-s államból érkező termék ára magasabb lenne. Ez inkább a magas emberi munkaértékű árukra vonatkozna elsősorban, a nyersanyagokat kevésbé érintené ez az adózás. Ez fékezné az ilyen jellegű importot, de a hazai gazdaságot ezen termékek előállítására ösztönözné.

- Mivel a fogyasztási adó magas lenne, ezért ez az adócsalással foglalkozó bűnszervezetek  számára új lukratív bevételt, még nem kiismert helyzetet teremtene. Viszont mivel csak ez az egy adónem létezne, ezért a terület ellenőrzése könnyebb, fókuszáltabb és hatásosabb lehetne. A mai technikai lehetőségeink az ellenőrzést akár automatizálni is lehetne. Ha minden egyes termék a gyártási folyamatban egy meghamisíthatatlan kóddal, identitással jön forgalomban, akkor ennek adója egy standardizált kasszarendszeren keresztül mindig nyomon követhető lenne.

- Az is tudjuk, hogy az el nem fogyasztott jövedelmeken fogyasztási adó nincs. Ezért olyan monetáris eszközöket kell alkalmazni, amik a tőkefelhalmozást ellehetetlenítik.

 

3) Tehermentesített költségvetés: Egy leegyszerűsített adózással, egy adónemmel és az FNA bevezetésével a költségvetést nagy mértékben lehetne tehermentesíteni.

Jelenleg a segélyek, a szociális juttatások és az őket felügyelő intézmények költségei hatalmas összegeket emésztenek fel. Ezek megszüntetése már egy stabil pénzügyi alapot jelenthet a gyakorlati megvalósításhoz, hiszen ezek nagy részére nincs szükség, ha az FNA fogyasztási adóalapú finanszírozásáról beszélünk.

 

B: Rendszerszintű radikális megoldások:


Ha abból indulunk ki, hogy egy nem etikus pénzrendszer egy etikus társadalmat nem működtedhet, akkor be kell lássuk, hogy rendszerszinten kell átgondoljuk a problémáinkat. És valóban alternatív közgazdászok és pénzreformerek egy új társadalom elméleti alapjain már dolgoznak, amikben szerepel az FNA gondolata is. A legnagyobb próbléma, ami a finanszírozás megértést akadályozza, hogy sokan azt gondoljuk a pénznek önmagában rejlő értéke van, olyan mint az arany. Ez nem igaz, ma a pénz nem más, mint egy követelés. Ma a pénz olyan mint az adóslevél, ami a pénz banki könyvelésével magyarázható és ezért, ha a kibocsájtójához (bankhoz) visszakerül, akkor meszűnik.

Értéke csak a megtermelt árunak és a teljesített szolgáltatásnak van. Tehát, ha valamit finanszírozni, akarunk, nem a pénz után kellene kiáltani, hanem a társadalmi értékek után kérdezni! Van-e erre megfelelő mennyiségű áru? Hiszen, elméletileg, ha a pénz megszünne, az alapjövedelmet akár áruban is ki lehetne fizetni.

Ha a társadalomban elegendő termék és szolgáltatás van erre, akkor jogos kérdés:

MIÉRT VAN SZEGÉNYSÉG? MIÉRT VAN EGZISZTENCIÁLIS FÉLELEM?

 

A finanszírozás kiterjesztésének másik megközelítési módjával belenyúlhatunk akár a teljes gazdasági-pénzügyi rendszerbe is. Álljon itt három példa erre:

 

1. Az FNA a pénzrendszer reformjával is finanszírozható lenne. Helmut Creutz német pénzrendszerkutató statisztikai tanulmányai kimutatták, hogy a termékek árának a 30-40%-át a kamatköltségek teszik ki, ami a tőketulajdonosok munka nélkül tőkejövedelmükben csapódik le. Ha egy olyan pénzrendszer lenne, amelyben nincs kamat, akkor a termékek ilyen nagyságrendben olcsóbbak is lehetnének, és maradna elég pénz az alapjövedelem finanszírozására is. A jelenlegi pénzrendszer átvezethető lenne egy kamatmentes pénzrendszerbe. Ezt a modellt müncheni finanszírozási modellnek hívják, mert egy ottani FNA munkacsoport dolgozta ki. Tehát ez egy békés és fokozatos pénzrendszerváltást garantálhatna, aminek egyik vívmánya az FNA lehetne.

 

2. Meg kell említeni a német Wissensmanufaktur munkacsoport modelljét is. Ez egy három komponensből (pénzreform, földreform és alapjövedelem) álló társadalmi reformprogram. Ezt Andreas Popp több neves professzorral és szabad társadalmi gondolkodóval együtt dolgozta ki, és ennek lényege, hogy a “monetatív” pénzteremtést (Vollgeld) és a Silvio Gesell-féle “folyékony” pénzt vezetne be, amit földreformmal kombinálna. A földet, mint az ősi kultúrákban, közvagyonnak tekintenénk és csak bérlői jogon lehetne birtokolni. A bérlők földbérleti díjat fizetnének, ami az FNA finanszírozásába folyna. Mivel a geselli folyékony pénzrendszer kamatmentes, ezért a termelésben nem rakódnak rá az árukra a kamatköltségeket. Ezzel a pénzkibocsájtással nem a kormány vagy a politika rendelkezne, hanem ezt a pénzt egy közfelügyelet alatt álló hatalmi ág, az úgynevezett „monetatíva“ bocsájtaná ki és így a magán bankok profitmohósága nem drágítaná ennek a pénznek a használatát. Az új pénzrendszer mellett és a földbérletekből kellő mennyiségű pénz folyna be a központi költségvetésbe az alapjövedelem finanszírozására.

 

3. Talán a legradikálisabb társadalmi reformmodellt egy híres bécsi számviteli professzor, Franz Hörrman dolgozta ki. Ennek alapja egy olyan pénz, ami csak információ, ami a pénznek a valódi és szerinte egyetlen funkcióját töltené be, azt hogy ez értékmérő. Erre a rendszerre viszonylag egyszerűen át lehetne állni, a pénzkezelés banki könyvelési eljárásán kellene csupán változtatni. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a pénzt nem a bankok teremtenék, mint ma ez a közhiedelem ellenére történik, hanem a pénzinformációban kifejezett érték magával az értéktermeléssel keletkezne és  ezen értékek forgalomba hozásával (igénybevételével) megszünne. Ennek a rendszernek a jogi szerkezete, hogy nem az egyes gazdasági szereplők kötnek szerződéseket egymással és ebben a pénzt körbe adják, hanem minden ember a közösséggel lenne szerződésben. Munkájával egy virtuális közösségi bankban keletkezik az információs pénz és fogyasztással itt meg is szünne.

Egy ilyen társadalomban alapja az együttműködés. Ez egy open source gazdaságot implikálna, amiben nem a konkurencia a fejlődés dinamikája, hanem a valós szükségletek együttműködési alapon való kielégítése. Az árverseny és a profithajhászat megszünne, mert a pénzszolgáltatás költsége (kamat) nem kényszerítené a profitnyerességet, a természetes jólét viszont az árak fokozatos csökkenésével valósulna meg, mivel az a mi költséget okoz, azt a társadalom közös feladata lenne kiküszöbölni. Az erre szükséges technológiákat nem kellene egymás elől dugdosni (szabadalmi jog), hanem minden tudás fokozatosan közösségi érték és tulajdont képviselne. Egy ilyen társadalomban a korrupció is értelmét veszítené és az FNA magából a rendszerből adódna.

 

Tehát amint felvázolam, az FNA-val kapcsolatos vitákban nem ártana a jogi, a szemléletváltó és a finanszírozási kérdéseket együtt tárgyalni, mert ezek véleményem szerint nem különíthetőek el egymástól. Az alappróblémánk a gondolkodási modellben van. A gözgazdászok a mennyiségi növekedésben gondolkodnak, de ez ma nem releváns. Ha van hiány, az nem a gazdasági kapacitás miatt van, hanem pénzszűke miatt. A politikusaink a teljes foglalkoztatást erőltetik. Ők nem értették még meg, hogy a kapitalizmus nemcsak terméket, hanem munkanélküliséget is termel. A munkanélküliség helyett a munka alól avaló felszabadultakról kellene beszélni. A jövő társadalmában a gazdaság igazi célja a környezeti fenntarthatóság keretei között a természetes szükségleteink kielégítése és a nehéz (nem emberi) muna alól való felszabadítás kell legyen!

 

„Az még nem teljes ember aki, jól van lakva és nem fázik, de hogy emberi tulajdonságai kibontakozhassanak, jól kell lakjon és nem szabad fázzon.“

1792 – Schiller, Augsburgi levelek

 

László Zoltán

 
Copyright © 2017 Alapjovedelem. All Rights Reserved.
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.
 

Kérek értesítést a petícióról

Hány lába van 5 embernek?
Név:
Email:

Lev-lista

Google Groups
Felíratkozás
Email:
Visit this group

Ads on: Special HTML

Adomány

Köszönjük az adományt!

Amount: 

Hirdetés

Joomla!
Joomla! The most popular and widely used Open Source CMS Project in the world.